Gróf Festetics Pál és a gimnázium

Üzenetek a keszthelyi középiskolák kiállításából

A gimnázium alapítójának Gróf Festetics Pál személyében (1. kép) a 18. századi magyar főnemesek egy olyan reprezentáns alakját tisztelhetjük, akik a török pusztításokat követő évszázadban nem látványos tettekkel, hanem szorgos munkával, csendes, de ugyanakkor céltudatos építkezéssel emelték fel romjaiból az országot.

1. kép – Gróf Festetics Pál

1722. december 7-én – Festetics Kristóf és mezőszegedi Szegedy Judit legidősebb fiaként – Pozsonyban látta meg a napvilágot. Gimnáziumi tanulmányait a kőszegi és a nagyszombati jezsuita gimnáziumokban végezte, amelyek a nyugat-magyarországi régió legrangosabb középfokú oktatási intézményei voltak. A nagyszombati egyetemen folytatta tanulmányait, ahol jogi végzettséget szerzett. Tudományos műveltségét a lipcsei egyetemen tökéletesítette.

A kellően megalapozott tudományos műveltség birtokában látványos karriert futott be, mely Sopron vármegyéből indult, ahol alispán, országgyűlési követ, és a kerületi tábla elnöke volt. 1758-tól kezdve udvari és kancelláriai tanácsosként Mária Terézia királynőt szolgálta, aki elsősorban pénzügyi, de jogi kérdésekben is kikérte véleményét – így részt vett a jobbágyterheket könnyítő Urbárium rendelet (1767) kidolgozásában is. Élete utolsó évtizedében a magyar kamara alelnökeként tevékenykedett és ebben a minőségében sikerrel védelmezte a magyar kamara önállóságát. Érdemei elismeréséül az uralkodó a Szent István Rend kis keresztjével (1767), majd a grófi cím adományozásával (1772) jutalmazta.

E látványos karriert tekintve ugyanakkor tévedés lenne Festetics Pál személyében a birodalmi érdekek, az udvari centralizáció képviselőjét látnunk. Hivatali tevékenysége és az uralkodóhoz intézett állásfoglalásai kellőképpen tanúsítják, hogy

hivatali tevékenysége a magyar haza szolgálatában telt; Magyarország viszonyainak javításán fáradozott.

Bár csak viszonylag későn, apja halála után vehette át a Festetics-birtokok igazgatását (1768), sokat tett a település várossá fejlesztéséért. Belekezdett a kastély átalakításába és uradalmi épületeket építtetett; számos mesterembert csalogatott Keszthelyre. Kérésére a királynő heti vásártartási joggal ruházta fel a települést (1774). Anyagi hozzájárulásának köszönhető a mai Fő téren található, barokk stílusú Szentháromság-szobor (1770) Az első tűzoltófecskendőt ő vásárolta meg a városnak. A plébániatemplom új főoltárt kapott a támogatásának köszönhetően. Sószállító hajót építtetett, amit Kristófnak neveztek el (2. kép).

2. kép – Kristóf sószállító hajó

Gróf Festetics Pál a felvilágosodás korának gyermeke volt, ezért a közjó, a haza ügyének előmozdításához vezető út számára is az iskoláztatás fejlesztésén keresztül vezetett. A társadalmilag hasznos tudás elsajátítása, az oktatás ügye iránti elkötelezettségét a kőszegi és a nagyszombati jezsuitáknál eltöltött gimnáziumi évek alapozták meg. A lipcsei egyetemen Johann Christoph Gottsched filozófus-irodalmár közvetítésével a korai felvilágosodás eszméivel ismerkedett.

Számos, az uralkodóhoz intézett feljegyzésben szorgalmazta a magyar oktatásügy fejlesztését. Különösen fontosnak tartotta a magyar nemes ifjak államtudományi képzését és javasolta egy magyar államtudományi tankönyv elkészítését, hogy szakszerű oktatással képesítsék a magyar nemeseket a közjó felismerésére, az állam szolgálatára.
Amikor pedig az a veszély fenyegetett, hogy a jezsuita rend betiltása miatt komoly űr keletkezhet a hazai középfokú oktatásban, főnemesi felelősségtudattól vezérelve 1772-ben Keszthelyen gimnáziumot alapított és később egy elemi iskolával is gazdagította a várost. Ezzel megalapozta a település iskolavárosi rangját.
1782. április 7-én hunyt el Pozsonyban.

Gróf Festetics Pál emlékét intézményünkben az alapítás 225. évfordulója alkalmából a gimnázium bejárati aulájában elhelyezett mellszobor, valamint a 250. évforduló alkalmából a gimnázium falán elhelyezett emléktábla őrzi.
Szellemi örökségét sikeresen építették tovább utódai, elsősorban gróf Festetics György és unokája, gróf Széchenyi István, akiknek köszönhetően a haza felemelésének ügye a reformkorban széles társadalmi igénnyé vált. A Keszthelyi Vajda János Gimnázium jelenkori közössége – gróf Festetics Pál szellemi örökségét felvállalva – küldetését ma is a szűkebb és tágabb haza viszonyainak javításában, felemelésében határozza meg.

Varga Sz. Gábor intézményvezető
Keszthelyi Vajda János Gimnázium

Megjelent a Balatoni Múzeum és a Keszthelyi Vajda János Gimnázium
közös iskolatörténeti sorozata keretében a Balatoni Múzeum blogján
2022. szeptember 19.