Bertha Bulcsú

Nagykanizsa, 1935. május 9. – Budapest, 1997. január 19.

Író. Tapolcán járt elemibe, Keszthelyen érettségizett, később üzemekben dolgozott. 1960-tól az Esti Pécsi Napló, majd a Dunántúli Napló kulturális rovatát vezette, közben a Jelenkor egyik szerkesztője is volt. 1967 után Budapesten élt, a hetvenes évek elején az Új Írás felelős szerkesztője, majd az Élet és Irodalom főmunkatársa volt. Az utóbbi években rendszeresen jelentek meg társadalmi mondanivalót tartalmazó írásai folyóiratokban, köztük a Veszprém megyei Új Horizontban. Írásainak élményanyagát a dunántúli, gyakran a Balaton-környéki falvak életéből merítette. Sok időt töltött balatonszepezdi nyaralójában, Tapolcát pedig második szülővárosának tekintette. József Attila-díjat három alkalommal (1966-ban, 1971-ben és 1975-ben) kapott. 1986-ban a Gábor Andor-díjat, 1991-ben a Füst Milán-díjat, 1993-ban a Táncsics Mihály-díjat nyerte el, 1996-ban Illés Endre-díjat kapott.