Laky Demeter

Keszthely, 1818. december 25. - Csorna, 1902. augusztus 2.

Keszthelyen született  iparos családból. A helyi premontrei gimnázium tanulója volt. Filozófiai tanulmányait a győri akadémián folytatta. Filozófiai tanulmányainak befejezése után belépett a csornai premontrei szerzetes rendbe. A noviciátus (próbaidő) elvégzése után ismét Győrbe került, a Teológiai Főiskolára. A főiskola elvégzése után 1843-ban szentelték fel. A fiatal szerzetes először a rend szombathelyi gimnáziumában tanított 1843-1846 között, mint szónoklat - és nyelv tanár. 1845-ben a türjei rendházba vonult és itt készült fel a költészettani előadásaira. 1847-ben kapott kinevezést a rend keszthelyi gimnáziumába.

Az 1848-as szabadságharc Zala megye önkéntes csapatának a megszervezésében, rendtársával, Sebesy Kálmánnal együtt vett részt. (Sebesy Kálmán 1815 május 4-én Győrben született. Ugyanitt tanult bölcseletet, filozófiát és teológiát. Később a premontrei rend keszthelyi gimnáziumában a második, majd a harmadik nyelvészeti osztályt tanította.).

A határ őrizetére rendelt mozgósított nemzetőri csapatban, Sebesy Kálmán századosként, Laky Demeter pedig nemzetőri főhadnagyként a Muránál teljesített szolgálatot.

Laky Demeter 1848 tavaszán és nyarán a nemzetőrség, majd a honvédség szervezésében segédkezett. Ellenségei is elismerték, hogy: „néplelkesítő szavaival többet ártott a császáriaknak, mint egy kis hadsereg".

1849 május közepén Csertán Sándor kormánybiztos Keszthelyre érkezett. Csertán kormánybiztos érkezését követő vasárnapon Laky Demeter szónokolt az egybegyűlt tömeghez és azt feltüzelte, hogy az minden lehetségest tegyen meg a megszerzett szabadságért és a császári csapatok fegyvereinek leghatározottabb ellenállást tanúsítsa. Később Laky Demeter Hertelendy László szolgabíró kíséretében Páhok, Sármellék, Vita és Zalaszántó községekbe ment, hogy buzdítsák a népet az ellenállásra. Laky július 15-én Zalaváron 100, Sebesy Vonyarcon és Vashegyen mintegy 60 főt szedett össze.

A Világosi fegyverletétel Lakyékat Keszthelyen érte. Knezevich szeptember elején bevonult Keszthelyre, Laky és Sebesy ellen elfogatási parancsot adott ki. A szőlő hegyekben bujdosó két szerzetest Jeruska János Rezi plébános fogadta be és bujtatta a plébánia épületében. Itt fogták el a bujdosókat szeptember 6-án hajnali 2 órakor. Elfogták ekkor a Rezi plébánost és a Rezi község bíráját is, de később őket szabadon engedték. Lakyék ellen a vád az volt, hogy: „az ottani vidéken addig nem lehet nyugalomra gondolni, amíg őket ártalmatlanná nem teszik." Mivel semmit sem tagadtak ezért mindkettőjükre halálbüntetés várt. Kempelen tábornok 8 évi várfogságra változtatta a halálbüntetést. Ebből 2 és fél évet az olmützi kazamatákban raboskodtak.

Laky olmützi fogságában ezt írta az őt ábrázoló szénrajz hátoldalára: „Laky János Demeter csornai prépostságbeli kanonok, s hitszónok: 1848-ban nemzetőri főhadnagy 1849-ben népszónok és népfelkelési vezér, s azon év 15-én elitéltetett 8 évi várfogságra vasban. Olmütz okt. 22. 1850."

Később pedig másfél évet a csehországi Josefstadt-ban raboskodtak.

A császári parancs szerint 1853-ban kegyelemben részesültek. (Ebben az évben kötött Ferenc József házasságot és ez alkalomból amnesztia rendeletet adott ki.)

A csornai premontrei rendházba voltak internálva, s onnan csak a megyefőnök engedélyével távozhattak el. A tanítástól el voltak tiltva.

Életükben az 1861-es esztendő hozott változást, de többet Keszthelyre nem térhettek vissza. Később Laky Demeter rendjének kormányzó perjele lett. Stilisztikai poétikai és retorikai tankönyvei a maguk idején igen elterjedtek voltak. Ő az első magyar nyelvű iskolai poétika szerzője.

Főműve: A költészetnek rövid elméleti s gyakorlati rendszere és történeti vázlata.

Sebesy 1861 után először jószágkormányzó a rend birtokain, majd az 1860-as évek közepétől a szombathelyi főgimnázium tanára. 1861 május 25-én Csornán halt meg.

Laky Demeter szintén Csornán halt meg 1902. augusztus. 2- án. A szabadság-harcban résztvettek emlékoszlopa mellé temették el.